X

Hibaüzenet

OK

Gyakran Ismételt Kérdések


Kérdés-kategóriák

Gyakori kérdések és válaszok a CSOK-ról!


A hirdetésben szereplő családi otthonteremtési kedvezmény Magyarország Kormánya által nyújtott támogatás.

A családok otthonteremtési kedvezményét szabályozó 256/2011. Kormányrendelet már többször módosult – legutoljára február 11-én tapasztalhattunk változást, amikor a korábbi rendelet 2016.02.11-én hatályát vesztette és helyette két teljesen új rendelet lépett életbe: az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. Kormányrendelet, valamint a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. Kormányrendelet. A kedvezmény feltételei megengedőbbé és egyszerűbbé váltak, és az enyhítésnek köszönhető az is, hogy már a közfoglalkoztatottak is igényelhetik a CSOK-ot használt lakás vásárlása vagy bővítése esetén.

Az általánostól, az ingatlannal és gyermekekkel kapcsolatos kérdéseken át egészen speciális esetekig összeszedtük a legfontosabb kérdéseket és válaszokat, hogy még világosabbá váljon a CSOK.

ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK:
Mire vehető igénybe a CSOK?

A családok otthonteremtési kedvezménye kizárólag új vagy használt lakás vásárlására, lakásépítésre, vagy bővítésre vehető igénybe. Ennek értelmében nem finanszírozható belőle sem korszerűsítés, sem felújítás stb.

Milyen típusai vannak a CSOK-nak?

A családi otthonteremtési kedvezménynek, röviden CSOK-nak három típusa van. A családi otthonteremtési kedvezményt már meglévő gyermek, illetve gyermekek után igényelhetjük. A megelőlegezett családi otthonteremtési kedvezményt bizonyos számú (legalább egy) gyermek vállalása esetén vehetjük igénybe. Az utólagos családi otthonteremtési kedvezmény pedig a később született gyermek(ek) után igényelhető, de csak használt lakás vásárlása vagy bővítés esetén.

Kik vehetik igénybe az új CSOK-ot?

A TB jogviszonyra vonatkozóan eltérő szabályok élnek a két rendeletet tekintve, és rendeleten belül is vannak eltérések.
Új lakás vásárlása, építése esetén az igénylőnek igazolnia kell, hogy saját maga – házastársak vagy élettársak esetén legalább az egyik fél – a magyar TB rendszerben biztosított (ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyt), vagy felsőoktatási intézményben nappali oktatásban tanulmányokat folytat. A biztosítotti jogviszonynak legalább 180 napja folyamatosnak kell lennie (legfeljebb 30 napos megszakítással), mely igazolható TB jogviszonnyal (ide nem értve a közfoglalkoztatotti jogviszonyt), középfokú, vagy felsőfokú nappali oktatásban való részvétellel, vagy valamely EGT tagállamban folytatott munkaviszonnyal, melyet a tagállam társadalombiztosítási rendszere általi kiállított igazolással lehet igazolni.

Amennyiben új lakás vásárlására, építésére három, vagy több gyermek után veszik igénybe a támogatást, abban az esetben legalább 2 éves folyamatos biztosított jogviszonyt kell igazolni a 180 nap helyett. A 2 éves TB jogviszony igénylést megelőző utólsó 180 napjának a Tbj. 5§ (1) a, b, e-i, pontjai szerinti jogviszonnyal kell rendelkezni, az előtte lévő időszakot lehet igazolni szintén közép, vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán való tanulással, vagy EGT tagállam TB rendszerében való biztosítotti jogviszonnyal.

Használt lakás vásárlása, bővítése esetén az igénylőnek igazolnia kell, hogy saját maga – házastársak vagy élettársak esetén legalább az egyik fél – a magyar TB rendszerben biztosított (ide nem értve a felsőoktatási intézmény nappali rendszerében tanulmányokat folytató személy). A biztosítotti jogviszonynak legalább 180 napja folyamatosnak kell lennie (legfeljebb 30 napos megszakítással), mely igazolható TB jogviszonnyal, középfokú, vagy felsőfokú nappali oktatásban való részvétellel, vagy valamely EGT tagállamban folytatott munkaviszonnyal. A közfoglalkoztatotti munkaviszony ebben az esetben figyelembe vehető.

Fontos, hogy a megelőlegezett CSOK-nál (amikor gyermekszületését vállalják a kedvezmény igénybevételéhez), immár csak az egyik félnek kell 40 év alattinak lennie.

Továbbra is feltétel az igénylőkkel szemben, hogy köztartozásmentesnek kell lenniük, valamint 90 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvánnyal kell azt igazolniuk, hogy a Rendeletekben meghatározott bűncselekmények tekintetében büntetőjogi felelősségüket nem állapították meg, vagy ha erre sor került, akkor a kérelem benyújtásakor már mentesültek e bűncselekmények vonatkozásában a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól.

Igazolni kell továbbá azt is, hogy az igénylőt nem kötelezték az elmúlt öt évben jogosulatlanul igénybevett CSOK vagy egyéb „szocpol kedvezmény” visszafizetésére.

Mekkora és milyen hitelt kaphatunk a CSOK mellé?

Amennyiben három, vagy több gyermek után igényeltünk Családi Otthonteremtési Kedvezményt, úgy lehetőségünk van a három, vagy több gyermekes családok otthonteremtési kamattámogatott hitelt is igénybe venni. Tehát a 10 millió forint CSOK-ot , ha a lakáscél megvalósításához szükség van akár 10 millió forint kamattámogatott hitellel is kiegészíthetjük. Ez a hitel az állami kamattámogatásnak köszönhetően kedvező törlesztőrészletet biztosít. A rendelet módosításával a 30 millió forintos ingatlan vételárra vonatkozó felső értékhatárt eltörölték. A felvehető hitel összege legfeljebb 10 millió forint melyre az állam maximum 25 évig nyújt támogatást. A kamattámogatás mértéke a kormányrendeletben meghatározott 5 éves ÁKK referenciahozam 130 százaléka, ami 3 százalékos ügyfél által fizetendő kamatot eredményez. Érdemes észben tartani azt is, hogy a hitelügyletben csak a támogatást igénylő személyek lehetnek adósok!

Abban az esetben is van természetesen hitel igénylésére lehetőség, ha nem a 10 millió forintos CSOK-ot igényeljük. A Bank több lakáscélú hitelkonstrukciót ajánl az ügyfelei számára kedvező kamatokkal.

Mikor kell benyújtani a kérelmet a kedvezmény igénybe vételére

Ha igényelni szeretnénk a kedvezményt, akkor új és használt lakás vásárlása esetén a végleges adásvételi szerződés megkötését követő 120 napon belül, új lakás építése esetén a használatbavételi engedély kiadása előtt, bővítésnél pedig a bővítési munkálatok megkezdése előtt kell benyújtanunk a kedvezmény iránti kérelmünket.

A GYERMEKEKKEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK:
Milyen gyermek után igényelhető az új CSOK?

Módosítás történt a gyermek fogalmában is, a korábbi 16 éves korhatárt 20 évre emelte a jogszabály. Gyermeknek tekinthető a magzat vagy az ikermagzat a terhesség 24. betöltött hetét követően, illetve az igénylő vér szerinti vagy örökbefogadott eltartottja is. Gyermeknek számít a jogszabály értelmében az a 20. életévét betöltött személy is, aki oktatási vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanul, de még nem töltötte be 25. életévét. (Tehát például nem igénylehető a támogatás a 20. életévét betöltött középiskolás gyermek után, mivel a rendelet értelmében nem tekinthető gyermeknek.) Szintén gyermeknek tekintendő az a 20. életévét betöltött eltartott, aki megváltozott munkaképességű személy és az állapota legalább egy éve tart vagy egy év alatt előreláthatólag nem szűnik meg. Fontos továbbá, hogy csak új lakás építése vagy vásárlása esetén vállalhatunk előre három gyermeket, egyéb esetekben a maximálisan vállalható gyerekszám kettő. Változás továbbá, hogy a jövőben gyámság alatt lévő gyermek után támogatás nem vehető igénybe.

A kedvezmény igénybevételénél a Rendelet pontosan meghatározza az élettársak esetén mely gyermekek után vehető igénybe a kedvezmény.

Mi történik akkor, ha nem jönne össze a vállalt gyermekszám?

A házaspár legfeljebb két gyermeket vállalhat használt lakás vásárlása, vagy bővítése esetén és legfeljebb három gyermeket új lakás vásárlása, vagy építése esetén. A gyermekvállalás teljesítésére egy gyermek esetén 4, két gyermek esetén 8 év áll rendelkezésre. Amennyiben azonban az ügyfél három, vagy több gyermek után a 10 millió forint CSOK-ot veszi igénybe a gyermekvállalás teljesítésére 10 év áll rendelkezésre a vállalt gyermekszámtól függetlenül. Ha a gyermekvállalást örökbefogadással teljesítjük, akkor a gyermekvállalási határidő további két évvel megnő. A vállalt gyermek megszületésére vonatkozó határidőt új lakás építésénél a használatbavételi engedély kiadásának vagy a használatbavétel tudomásulvételének napjától, lakás vásárlása esetén a támogatási szerződés megkötésének időpontjától kell számítani. Ha nem tudjuk teljesíteni az előre vállalt gyerekszámot, akkor a kapott támogatás összegét az igénybevétel napjától a Ptk. kamattal növelten, amennyiben három, vagy több gyermek után a 10 millió forint CSOK-ot igényeltük, akor a Ptk. kamat ötszörösével növelten vissza kell fizetnünk. Kivételt képez ez alól, ha a gyermek a terhesség 24. hete után halva születik. Ebben az esetben a gyermekvállalást teljesítettnek tekintik, így nem kell visszafizetnünk sem a támogatást, sem pedig a késedelmi kamatot. Egyébként a gyermekvállalás nem teljesítésének okai különös méltánylást érdemlő helyzetnek minősülnek. Ha tehát nem jön össze a vállalt gyerekszám, akkor a kormányhivatal méltányossági eljárás keretében hozott döntésén múlik, hogy a fizetési kötelezettséget részben vagy teljes egészében elengedi, vagy a visszafizetési kötelezettség elhalasztását legfeljebb öt évre engedélyezi.

AZ INGATLANNAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK:
Mennyi lehet a maximális vételára az ingatlannak használt lakás vásárlása esetén?

Csak használt lakás vásárlása esetén van a vételárra vonatkozó megkötés. Az új, módosított rendelet azonban egységesen fogalmaz: országosan 35 millió forint lehet maximum a vételára a használt ingatlannak. Az új rendelet a maximum négyzetméter-árra vonatkozó korábbi szabályokat is eltörölte, ezáltal nagyban egyszerűsödött a használt ingatlanra vonatkozó feltételrendszer. Új lakás vásárlása, vagy építése esetén nincs a vételárra vonatkozó megkötés.

Milyen megkötések vannak az ingatlan hasznos alapterületére vonatkozóan?
A hasznos alapterületre vonatkozó megkötések új lakás, illetve új ház építése/vásárlása esetén az alábbi táblázatban szereplő négyzetméteradatok alapján módosult. Az építhető, illetve vásárolható új lakás hasznos alapterülete Az építhető, illetve vásárolható egylakásos lakóépület hasznos alapterülete egy gyermek esetén

Az építhető, illetve vásárolható új lakás hasznos alapterülete

egy gyermek esetén legalább 40 m2

két gyermek esetén legalább 50 m2

három vagy több gyermek esetén legalább 60 m2


Az építhető, illetve vásárolható egylakásos lakóépület hasznos alapterülete

egy gyermek esetén legalább 70 m2

két gyermek esetén legalább 80 m2

három vagy több gyermek esetén legalább 90 m2



Használt lakás esetén pedig az alábbi négyzetméter adatok a mérvadók.


CSOK használt lakás vásárlására, bővítésére
lakás hasznos alapterülete 40 m2
1 gyermek
600 000 Ft

lakás hasznos alapterülete 50 m2
2 gyermek
1 430 000 Ft

lakás hasznos alapterülete 60 m2
3 gyermek
2 200 000 Ft

lakás hasznos alapterülete 70 m2
4 vagy több gyermek
2 750 000 Ft

Nagyon fontos, hogy a lakás hasznos alapterülete legkisebb mértékének számításánál minden vállalt és közös háztartásban élő, együtt költöző gyermeket figyelembe kell venni, akire a kedvezményt igénylik, ideértve azon gyermekeket is, akik után korábban már történt vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatás igénybevétele.
Mekkora támogatásra számíthatok, ha használt ingatlant szeretnék vásárolni vagy bővíteni a kedvezmény igénybevételével?
A használt lakás után igényelhető kedvezmény mértéke is növekedett. Egy gyermek után jellemzően 600 000 forint igényelhető, két gyermek esetén a támogatási összeg 1 430 000 forint, míg három gyerek esetén 2 200 000 forint. Négy vagy több gyermek után pedig 2 750 000 forint jár majd.
Mekkora támogatásra számíthatok, ha új ingatlant vásárolnék vagy építenék?

Amennyiben egy gyermek után vennénk igénybe a CSOK-ot, akkor egységesen 600 000 forint támogatásra számíthatunk, amennyiben megfelelünk a feltételeknek. Két gyermek esetén az összeg 2 600 000 forintra nő, míg három vagy több gyermek esetén egységesen 10 000 000 forint vissza nem térítendő támogatást kaphatunk.

Korábban volt kikötés az ingatlan energetikai szintjére vonatkozóan. Mi a helyzet most?

Az új, módosított CSOK esetében a lakóingatlan energiahatékonysági szintjét nem kell figyelembe vennünk. Viszont a lakóingatlannak minden esetben a lakhatási igények kielégítésére alkalmasnak kell lenni.

A feltételeknél már nem kell a komfortosság fogalmát vizsgálni, viszont az új lakás, vagy használt lakás esetén a lakás meghatározásának a támogatással szerzett ingatlannak meg kell felelnie. Mit jelentenek ezek?

Új lakásnak tekinthető az a lakás, amely az alapozási munkálatoktól kezdve teljes egészében újonnan épített, a lakhatási feltételeknek megfelel, az ingatlan nyilvántartásban lakóház, vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel, amely elkészültét követően használatbavételi vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolandó használatbavétel tudomásulvételi vagy bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány iránti eljárásra köteles, ideértve a tanyán található lakóépületet is. Továbbá 12 négyzetmétert meghaladó lakószobával, főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és WC-vel; közműves villamos energia szolgáltatással; egyedi fűtési móddal, közműves szennyvízelvezetéssel (ha nincs a településen, akkor a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik) és közműves ivóvíz-szolgáltatással rendelkezik (vagy ha a településen nincs közműves vízszolgáltatás, a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van) rendelkezik.
Tetőtér beépítéssel vagy emelet-ráépítéssel létrehozott lakás akkor tekinthető új lakásnak, ha a tetőtér beépítés vagy emelet-ráépítés révén legalább két új önálló albetétként (a kialakított tetőtérben, emeleten kell legalább két új, önálló albetétnek létrejönnie) nyilvántartott, lépcsőházból vagy szabadlépcsőn megközelíthető, külön bejárattal rendelkező az előzőek szerinti feltételnek megfelelő újabb lakás jön létre.

Használt lakásnak az számít, amely nem minősül az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó új lakásnak. A módosított CSOK értelmében az ivóvízellátás akár fúrt kúttal is megoldható, amennyiben a kút ivóvíz minőségű vizet szolgáltat. Ezen kívül szennyvízcsatorna hiányában más, szabályszerű szennyvíztárolási- és tisztítási módot is elfogadnak. Új lakás esetén viszont csak akkor van erre lehetőség, ha a településen nincs közműves ivóvíz, vagy szennyvíz.

Mi számít bővítésnek? Hogy alkalmazható rá az új CSOK?

A rendelet értelmében bővítésnek számít a lakás hasznos alapterületének legalább egy 8 nm-es lakószobával történő növelése érdekében végzett építési tevékenység, ideértve az építmény térfogatnövelésével nem járó tetőtér-beépítést is. Meglévő épület- vagy építmény átalakítása nem tekinthető bővítésnek. Bővítés esetén a kedvezményre való jogosultság megállapítását és mértékének meghatározását a munkálatok megkezdése előtt kell igényelni. Ami pedig a kedvezmény mértékét illeti, a használt lakásra igénybe vehető összegek alkalmazhatók ennél a célnál. Ennél az ingatlancélnál ügyfélként kérelmünkben arra vállalunk kötelezettséget, hogy a bekerülési költség legalább 70 százalékáról nyújtunk be számlát a hitelintézetnek. A számlával igazolt bekerülési költség legfeljebb 50%-át lehet megigényelni támogatásként bővítési célra.

SPECIÁLISABB ESETEKRE VONATKOZÓ KÉRDÉSEK:
Van már 2016.01.01. előtt benyújtott és pozitívan elbírált CSOK igénylésünk. Igényelhetjük-e újra a módosított, új CSOK-ot?

A már befogadott és elbírált kérelmekre az új szabályok nem érvényesek. Természetesen dönthetünk úgy, hogy visszavonjuk az igénylést és új kérelmet adunk be, de mindenképpen mérlegelni kell a határidőket (például az adásvételi szerződés aláírásától számított 120 napot).

Már vettünk igénybe CSOK-ot vagy szocpolt gyermekeink után. Igényelhetjük-e az új CSOK-ot?

Az új rendelet értelmében egy gyermek után csak egyszer lehet igénybe venni támogatást. Ha a kérelem benyújtását megelőzően a meglévő vagy vállalt gyermekére tekintettel korábban lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást vagy ezt megelőlegező kölcsönt vett igénybe, a háztartásában nevelt gyermeke után korábban folyósított támogatással csökkentett támogatási összeget igényelheti. Ebben az esetben a korábban igénybe vett támogatással összefüggésben előírt életvitelszerű bentlakási kötelezettséget az új rendeletek szerinti újabb családi otthonteremtési támogatással érintett lakásban kell teljesíteni.

Fontos tehát, hogy a háztartásban élő összes gyermeket figyelembe kell venni a támogatás igénylésénél függetlenül attól, hogy történt-e már támogatás igénybevétele rájuk. Például használt lakás vásárlása esetén, ha van két meglévő gyermekünk, akikre korábban már vettünk igénybe összesen 2 millió 400 ezer forint támogatást, illetve van három gyermekünk, akik után szeretnénk megigényelni a támogatást, akkor mind az öt gyermeket figyelembe kell venni. Az nem lehetséges, hogy csak arra a háromra vesszük igénybe a támogatást, akire még nem vettünk korábban igénybe kedvezményt (és így a 10 millió forint támogatási összegre lennénk jogosultak). Ilyen helyzetben figyelembe kell venni mind az 5 gyermeket, így a 10 millió forint és a már korábban igénybe vett 2 millió 400 ezer forint különbözetére leszünk jogosultak.

Külföldi állampolgár vagyok. Igényelhetek-e és ha igen, milyen feltételekkel CSOK-ot?

Külföldi állampolgárként ugyanazok a feltételek érvényesek, amelyek a magyar félre is. Használt lakás vásárlása esetén az egyéb ingatlan tulajdont a származási országának ingatlan-nyilvántartásért felelős szerve által kiállított hivatalos iratot és annak hiteles magyar nyelvű fordítását szükséges bemutatni a hitelintézetnek, amellyel igazolja, hogy saját magának, házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának származási országában lakástulajdona nincs. Továbbá házaspárok esetében, a nem magyar állampolgárnak (akkor is, ha a másik fél magyar állampolgár) igazolnia kell a három hónapot meghaladó tartózkodási jogosultságot. Ezen kötelezettségnek minden év január 31-ig eleget kell tenni.

Elvált szülők gyermeke/ik után ki igényelheti a kedvezményt?

Elvált vagy külön élő szülők közül csak egyikük igényelheti a gyermek/ek után a CSOK-ot, mégpedig az a fél, akinél a bíróság elhelyezte a gyermeket. Amennyiben nincs bírósági határozat a válásról, úgy elegendő a lakcímkártyával igazolni, vagy amennyiben még családi pótlékra jogosult gyermekről van szó, úgy a családi pótlék megállapító határozatával.

Igénybe vehetjük-e akkor az új CSOK-ot, ha már van lakástulajdonunk?

Használt lakás vásárlása esetén az igénylőnek több ingatlanban is lehet lakástulajdona, de egyenként legfeljebb 50 százalékos tulajdonjoggal rendelkezhet. Az igénylővel együtt költöző gyermekekre ilyen irányú megkötés azonban nincs érvényben jelenleg. Új lakás vásárlása vagy építése esetén nem kell vizsgálni, hogy van-e az igénylők tulajdonában lakóingatlan. Figyelni kell azonban arra, hogy minden esetben teljesíteni kell a lakóhely létesítésére vonatkozó feltételt, tehát amennyiben az igénylőknek egyéb ingatlan tulajdona van, de támogatással szereznek meg egy új lakást, akkor az így megszerzett ingatlanban szükséges 30 napon belül a lakóhelyüket igazolni. A támogatással megszerzett ingatlanban csak az igénylők szerezhetnek tulajdonrészt, más személy nem, illetve, gyermekeik nem. Ez alól kivétel a lakásbővítés esete, ahol a Rendelet 50%-os tulajdonjogot ír elő a támogatással érintett ingatlanban.

Lakástakarék-pénztár

Mi a lakástakarék?

A lakástakarék-pénztári konstrukció egy olyan államilag támogatott megtakarítási- és hitel termék kombináció, mely a rendszeres, havi részletekben történő befizetéseket követően kedvező kamatozású, lakáscélú kölcsönlehetőséget biztosít.

Sőt, a megtakarítási időszakban befizetett összegre az állam 30 százalék, legfeljebb évi 72 000 forint állami támogatást is nyújt.* A maximális állami támogatás havi 20 000 forint rendszeres befizetés esetén érhető el.*

*Az Erste Lakástakarék termékei kapcsán az állami támogatás éves mértéke szerződésenként és személyenként, az adott megtakarítási évben – rendszeres befizetést feltételezve – az adott szerződés alapján betétként elhelyezett összeg 30%-a, legfeljebb évi 72 000 Ft, amely havi 20 000 Ft-os megtakarítás esetén érhető el.
Az EBKM érték a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló 82/2010. (III. 25.) korm. rendelet alapján kerül megállapításra, havi 20 000 Ft folyamatos betételhelyezést feltételezve. Az Erste Lakástakarék Zrt. értékesített termékeinek állami támogatással együtt számított EBKM értéke 4,16%–11,47%, az állami támogatás nélkül számított EBKM értéke (-)1,46%–(-)0,05%, a megtakarítási idő és a kedvezményre való jogosultság függvényében. A kapcsolódó THM érték 5,63%–6,40% a megtakarítási idő függvényében. A tájékoztatás nem teljes körű, a betéti szerződés részletes leírását az Általános Szerződési Feltételek (Üzletszabályzat), az igénybe vehető kedvezmények feltételeit az Akciós hirdetmény tartalmazza.
Az EBKM és THM meghatározása az aktuális feltételek és a hatályos jogszabályok figyelembevételével történt, a feltételek változása esetén a mértéke módosulhat.

Kinek ajánljuk az Erste Lakástakarék terméket?
  • Akik lakás vagy ház felújításában, korszerűsítésben gondolkodnak.
  • Akik lakás vagy ház vásárlását tervezik.
  • Akik lakáscélú kölcsönük, gyűjtőszámla hitelük, pénzügyi lízing tartozásuk kiváltását tervezik.
  • Akik gyermeküket szeretnék ily módon támogatni az őnálló élet elkezdésében.
Miért érdemes Erste Lakástakarék-szerződést kötnie?
  • Az állami támogatás a jogosultság fennállása esetén a megtakarítási évben befizetett összeg 30%-a, maximum évi 72 000 Ft.*
  • Kiemelkedő és garantált hozam érhető el.
  • A megtakarítás teljes mértékben kamatadó- és EHO-mentes
  • A betéti részre az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) vállal garanciát.
  • Közeli hozzátartozók kedvezményezettként való megjelölése esetén az igénybe vehető állami támogatás megtöbbszörözhető.
  • Alacsony és fix kamatú hitelfelvételi lehetőség kezelésiköltség-mentesen (THM: 5,63–6,40%*).
  • Forint alapon igényelhető, árfolyamkockázat-mentes.

*Az Erste Lakástakarék termékei kapcsán az állami támogatás éves mértéke szerződésenként és személyenként, az adott megtakarítási évben – rendszeres befizetést feltételezve – az adott szerződés alapján betétként elhelyezett összeg 30%-a, legfeljebb évi 72 000 Ft, amely havi 20 000 Ft-os megtakarítás esetén érhető el.
Az EBKM érték a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló 82/2010. (III. 25.) korm. rendelet alapján kerül megállapításra, havi 20 000 Ft folyamatos betételhelyezést feltételezve. Az Erste Lakástakarék Zrt. értékesített termékeinek állami támogatással együtt számított EBKM értéke 4,16%–11,47%, az állami támogatás nélkül számított EBKM értéke (-)1,46%–(-)0,05%, a megtakarítási idő és a kedvezményre való jogosultság függvényében. A kapcsolódó THM érték 5,63%–6,40% a megtakarítási idő függvényében. A tájékoztatás nem teljes körű, a betéti szerződés részletes leírását az Általános Szerződési Feltételek (Üzletszabályzat), az igénybe vehető kedvezmények feltételeit az Akciós hirdetmény tartalmazza.
Az EBKM és THM meghatározása az aktuális feltételek és a hatályos jogszabályok figyelembevételével történt, a feltételek változása esetén a mértéke módosulhat.

Ki köthet LTP szerződést?

- Magánszemély, Társasház, Lakásszövetkezet, „Támogató” (eseti gondnok, gyám, természetes személy, alapítvány, társadalmi szervezet, egyház, helyi önkormányzat nyithat betétszámlát a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermek, mint kedvezményezett javára, életkezdésének elősegítésének céljából).

Ki jelölhető kedvezményezettként lakástakarék szerződésen?

Közeli hozzátartozó (házastárs, testvér, féltestvér, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek, örökbefogadó, mostoha- és nevelő szülő) vagy a gyámság alatt álló gyermek. Kedvezményezettnek nem kell az ajánlatot aláírnia.

Mennyi szerződő és kedvezményezett jelölhető egy szerződésen?

Maximum egy szerződő és egy kedvezményezett jelölhető.

Mekkora havi megtakarítás fizethető?

Lakástakarék megtakarítás havi 5 000-20 000 forint között, tíz forintra kerekítve köthető.

Milyen dokumentumok szükségesek ELTP szerződés megkötéséhez Természetes személy szerződő/kedvezményezett esetén (magánszemély)?

Szerződő/Kedvezményezett (magyar állampolgár):

  • új típusú (kártyás) személyi igazolvány és lakcímkártya, adókártya, vagy
  • régi típusú személyi igazolványok, melyek esetében a lakcímkártya opcionális, adókártya, vagy
  • kártyás vezetői engedély és lakcímkártya, adókártya, vagy
  • útlevél és lakcímkártya, adókártya
  • azon 14 év alatti gyermekek, akik nem rendelkeznek személyi igazolvánnyal: születési anyakönyvi kivonat (2 db betű+7 számjegy), lakcímkártya, adókártya, törvényes képviselők hozzájárulása vagy kizárólag az egyik törvényes képviselő engedélye amennyiben a szülői felügyeleti jog megszüntetése igazolható a másik törvényes képviselő vonatkozásában
  • a 14. életévét betöltött gyermek a törvényes képviselő mellett aláírja az ajánlatot, míg a 14. életévét be nem töltött gyermek helyett és nevében a törvényes képviselők vagy képviselő ír alá.

Szerződő/Kedvezményezett (nem magyar állampolgár, EU/EGT állampolgár1):

  • új típusú (kártyás) magyar személyi igazolvány, vagy külföldön kiállított fényképes személyi igazolvány és lakcímkártya, adókártya, vagy
  • régi típusú személyi igazolványok, melyek esetében a lakcímkártya opcionális, adókártya, vagy
  • kártyás vezetői engedély és lakcímkártya, adókártya, vagy
  • útlevél és lakcímkártya, adókártya
  • azon 14 év alatti gyermekek, akik nem rendelkeznek személyi igazolvánnyal: születési anyakönyvi kivonat, lakcímkártya, adókártya, törvényes képviselők hozzájárulása vagy kizárólag az egyik törvényes képviselő engedélye amennyiben a szülői felügyeleti jog megszüntetése igazolható a másik törvényes képviselő vonatkozásában.
  • a 14. életévét betöltött gyermek a törvényes képviselő mellett aláírja az ajánlatot, míg a 14. életévét be nem töltött gyermek helyett és nevében a törvényes képviselők vagy képviselő ír alá.

1 Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia, Norvégia, Liechtenstein és Izland.
Szerződő/Kedvezményezett (nem magyar állampolgár, nem EU/EGT állampolgár):

  • új típusú (kártyás) magyar személyi igazolvány, vagy külföldön kiállított fényképes személyi igazolvány és lakcímkártya2, adókártya, vagy
  • régi típusú személyi igazolványok, melyek esetében a lakcímkártya2 opcionális, adókártya, vagy
  • kártyás vezetői engedély és lakcímkártya, adókártya, vagy
  • útlevél és lakcímkártya, adókártya
  • azon 14 év alatti gyermekek, akik nem rendelkeznek személyi igazolvánnyal: születési anyakönyvi kivonat, lakcímkártya, adókártya, törvényes képviselők hozzájárulása vagy kizárólag az egyik törvényes képviselő engedélye amennyiben a szülői felügyeleti jog megszüntetése igazolható a másik törvényes képviselő vonatkozásában.
  • a 14. életévét betöltött gyermek a törvényes képviselő mellett aláírja az ajánlatot, míg a 14. életévét be nem töltött gyermek helyett és nevében a törvényes képviselők vagy képviselő ír alá.
  • érvényes tartózkodási engedély2 és a fentiek mellett érvényes névre szóló alábbi határozatok egyike:

bevándorlásáról, vagy
menekültként elismeréséről, vagy
letelepedéséről.

A fenti dokumentumoknak (igazolványok, hatósági engedélyek, stb.) az ajánlat megtételekor érvényesnek és le nem jártnak kell lenniük valamint külföldi állampolgárok esetén kiutaláskor is bizonyítani szükséges az állami támogatásra való jogosultságot érvényes dokumentumok bemutatásával! Nem EU/EGT állampolgár esetén a dokumentumok másolatai csatolandók az ajánlathoz.
2 Amennyiben az EU/EGT állampolgár nem tud felmutatni magyarországi lakcímkártyát, akkor igazolnia kell, hogy magyarországi lakóhellyel rendelkezik. Az igazolás elfogadhatóságáról az ELTP Jogi Osztálya hoz egyedi döntést.
3 A tartózkodási engedély hiánya önmagában nem jelenti azt, hogy az ügyfél nem jogosult az állami támogatásra. Ilyen esetekben a teljes dokumentáció bemutatását követően az ELTP Jogi Osztálya bírálja el az ügyletet.

*Az Erste Lakástakarék termékei kapcsán az állami támogatás éves mértéke szerződésenként és személyenként, az adott megtakarítási évben – rendszeres befizetést feltételezve – az adott szerződés alapján betétként elhelyezett összeg 30%-a, legfeljebb évi 72 000 Ft, amely havi 20 000 Ft-os megtakarítás esetén érhető el.
Az EBKM érték a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló 82/2010. (III. 25.) korm. rendelet alapján kerül megállapításra, havi 20 000 Ft folyamatos betételhelyezést feltételezve. Az Erste Lakástakarék Zrt. értékesített termékeinek állami támogatással együtt számított EBKM értéke 4,16%–11,47%, az állami támogatás nélkül számított EBKM értéke (-)1,46%–(-)0,05%, a megtakarítási idő és a kedvezményre való jogosultság függvényében. A kapcsolódó THM érték 5,63%–6,40% a megtakarítási idő függvényében. A tájékoztatás nem teljes körű, a betéti szerződés részletes leírását az Általános Szerződési Feltételek (Üzletszabályzat), az igénybe vehető kedvezmények feltételeit az Akciós hirdetmény tartalmazza.
Az EBKM és THM meghatározása az aktuális feltételek és a hatályos jogszabályok figyelembevételével történt, a feltételek változása esetén a mértéke módosulhat.

Lakáshitel

Milyen célból vehető fel lakáshitel?

A piaci kamatozású hitelek igényelhetőek használt, illetve új építésű lakó- vagy üdülőingatlan megvásárlására, telekvásárlásra, valamint lakás- és üdülőépítésre (saját és vállalkozói kivitelezésben megvalósuló építkezésre egyaránt igényelhető). Építési célnak minősül az emeletráépítés, tetőtér-beépítés és a bővítés is abban az esetben, ha az ingatlan legalább egy lakószobával nő. Lakáshitel emellett felhasználható lakásfelújításra, korszerűsítésre is a lakóingatlan komfortfokozatának növelése érdekében (pl. víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, vagy belső hálózatának kiépítése; fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs; központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások alkalmazását is; az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat; a külső nyílászárók energiatakarékos nyílászárókra való cseréje, tető cseréje, felújítása épület szigetelése), valamint korábban felvett lakáscélú hitel kiváltására.

Ki vehet fel lakáshitelt?

A hitelt olyan nagykorú, a bank számára elfogadható jövedelemmel rendelkező ügyfél igényelhet, aki megfelel a bank adósminősítési és hitelbírálati feltételeinek, és nem szerepel a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) negatív adóslistáján. Amennyiben a hiteligénylőnek van házastársa/élettársa, úgy alapesetben neki is szerepelnie kell az ügyletben, mint adóstárs.

Mekkora hitelt lehet felvenni?

A felvehető hitel összegét a háztartás összevont nettó igazolt jövedelme, valamint a fedezetül felajánlott ingatlan forgalmi és fedezeti értéke határozza meg. A hitel maximális összege 50 millió forint lehet, ami több lakáshitel esetén együttesen értelmezendő. Forint alapú hitel esetén a nyújtott hitel összege nem haladhatja meg a fedezetül felajánlott ingatlanok:

  • forgalmi értékének 80 százalékát, és
  • hitelbiztosítéki értékének 75-85 százalékát, és
  • az adott ingatlannal kapcsolatos beruházás finanszírozási igényének 100 százalékát (azaz a hitelösszeg nem lehet több mint a finanszírozott ingatlan vételára vagy építési költsége).
Mekkora jövedelmet szükséges igazolni?

Az igazolt jövedelem és a havi hiteltörlesztések összegének aránya határozza meg, hogy egy ügyfél mekkora hitelt vehet fel. Egy hiteligénylő esetén legalább 100 000 forint nettó összeget elérő jövedelmet kell igazolni, több hiteligénylő esetén pedig igénylőnként legalább a mindenkori nettó minimálbért elérő jövedelem igazolása szükséges (de összesen legalább 100 000 Ft). A háztartás jövedelme növelhető további adóstársak illetve kezesek bevonásával. Az igazolt jövedelem és a havi hiteltörlesztések összegének aránya alapján, a fedezetül felajánlott ingatlanok és a jogszabály által előírt maximálisan nyújtható hitelösszeg figyelembe vételével kerül megállapításra a Bank által nyújtott hitel összege.

Szükséges- e fedezetet bemutatni, és ha igen, akkor milyen típusú és értékű fedezetre van szükség?

A lakáscélú hitelek jelzálog alapú hitelek, így ingatlanfedezet felajánlása minden esetben szükséges. Nem kötelező azonban a hitel célját képező ingatlant felajánlani, fedezetül szolgálhat másik ingatlan is. Egy hitelügyletbe maximum 3 db, Magyarországon található, per-, teher- és igénymentes önállóan forgalomképes ingatlan ajánlható fel fedezetként. A bank a következő ingatlanokat fogadja el fedezetként: lakás, családi ház; sorház, ikerház, üdülő, hétvégi ház, beépítetlen építési telek, garázs.

Mekkora futamidőre vehető fel a hitel?

A piaci kamatozású lakáscélú hitelek futamideje 6 hónapos referencia kamatperiódussal, 5 éves kamatfelár periódussal termék esetén minimum 2 év, 5 éves kamatperiódussal termék esetén minimum 5 év.
A futamidő maximuma EBH munkabérszámlával rendelkező ügyfél esetén 30 év, EBH munkabérszámlával nem rendelkező ügyfél esetén pedig 25 év. Ezen időintervallumon belül bármekkora futamidőt választható, de a futamidő csak az év egész számú többszöröse lehet.

Ki számít EBH munkabéres ügyfélnek?

EBH munkabérszámlával rendelkező az ügyfél, ha a kölcsönkérelem befogadását közvetlenül megelőzően 3 havi – Bank számára elfogadható jövedelemnek tekintett – rendszeres munkabér/ nyugdíj az ügyfél Erste Banknál vezetett bankszámlájára érkezett.

Mi határozza meg azt, hogy mekkora lesz a törlesztőrészlet?

A hitel törlesztőrészletét a hitel összege, kamata és futamideje határozza meg. A hitel kamatozása lehet referencia-kamatlábhoz kötött (egy referencia kamatperióduson belül – 6 hónap - a kamat nem módosul), illetve kamatperiódusokban rögzített, ahol a kamatperiódus hossza 5 év, a kamatperiódus fordulókor a kamat mértéke változhat. A kölcsön kamatának változása a havi törlesztőrészletek változását eredményezi. A bank a hitel futamideje alatt legfeljebb öt alkalommal jogosult egyoldalú szerződésmódosításra.

Milyen dokumentumok szükségesek a hiteligényléshez?

A kérelemhez mellékelni kell majd a személyazonosító okmányokat, a bank formanyomtatványára kiállított jövedelemigazolást, illetve vásárlás esetén az adásvételi szerződés egy a földhivatal által érkeztetett példányát. Jelzáloghitelek esetében a fedezeti ingatlanokat bemutató dokumentumokra is szükség lesz. Ilyen például a tulajdoni lap, az ingatlan(ok) méretarányos alaprajza, illetve családi ház, sorház esetében helyszínrajz, térképmásolat.

Lakásbiztosítás

Ki köthet lakásbiztosítást és milyen időtartamra?

Lakásbiztosítást köthet az, aki érdekelt az adott ingatlan értékeinek megóvásában. Ilyen személy lehet például a tulajdonos, a résztulajdonos, a bérlő, vagy éppen a finanszírozó. A lakásbiztosítás határozatlan idejű, de a biztosítás évfordulójával fel lehet mondani. Ugyancsak fel kell mondani a szerződést abban az esetben, ha a biztosítási érdek megszűnik, pl. a szerződő eladja a biztosított ingatlant.

Milyen összeggel biztosítsuk ingatlanunkat?

Fontos, hogy a biztosítási összeget jól határozzuk meg, ugyanis ha az túl alacsony, előfordulhat, hogy az ingatlan alulbiztosított lesz, és egy káreset bekövetkezésekor nem kapja meg a helyreállításhoz szükséges teljes összeget. A biztosítási díjat több tényező is befolyásolhatja: az ingatlan mérete, az építési mód, illetve az, hogy mire szeretné a biztosítást kiterjeszteni (pl.: csak ingatlanra vagy ingóságra is). Fontos, hogy a biztosítási összeg meghatározásánál ne a forgalmi érték, hanem az újjáépítési érték alapján kössön biztosítási szerződést.

Milyen káresetekre terjed ki a biztosítás?

Az, hogy egy biztosítási szerződés pontosan milyen károk esetén fizet, az adott konstrukció függvénye. Elérhetők olyan biztosítások, amelyek csak az ingatlanban bekövetkező károkra fizetnek, míg olyanok is, amelyek csak ingóságra vonatkoznak (ez különösen fontos lehet betörés esetén). Az alapbiztosítás mellett vannak speciális kiegészítő biztosítások is, amelyek például a melléképületekre, kerti berendezésekre, vagy éppen a lakásban tárolt ékszerekre, festményekre vonatkoznak. Mivel sokféle konstrukció lehetséges, a megfelelő módozat kiválasztása előtt mindenképp érdemes körülnézni az ajánlatok között.

Érdemes kötni saját lakásbiztosítást, ha a társasháznak már van szerződése?

A legtöbb társasház rendelkezik biztosítással, aminek célja, hogy az épületben keletkező károkat megtérítse. Ezek a szerződések azonban csak nagyon ritkán terjednek ki a lakáson belül – különös tekintettel az ingóságokban - keletkező károkra, így mindenképp érdemes egy másik, a saját igényekhez igazodó lakásbiztosítást is kötni.

Érdemes kötni saját lakásbiztosítást, ha a társasháznak már van szerződése?

A legtöbb társasház rendelkezik biztosítással, aminek célja, hogy az épületben keletkező károkat megtérítse. Ezek a szerződések azonban csak nagyon ritkán terjednek ki a lakáson belül – különös tekintettel az ingóságokban - keletkező károkra, így mindenképp érdemes egy másik, a saját igényekhez igazodó lakásbiztosítást is kötni.

Mi történik, ha az ingatlan vásárlásához/építéséhez banki hitelt használ fel valaki?

Amennyiben a lakás vásárlásához vagy felépítéséhez banki hitelt vett igénybe a tulajdonos, a bank a jelzálogjog bejegyzése mellett a legtöbb esetben lakásbiztosítás kötését is előírja. Ilyen esetekben úgynevezett hitelfedezeti záradék jelenik meg a lakásbiztosítási szerződésben. Ilyenkor biztosító bizonyos összeghatár feletti károknál elsődlegesen a hitelintézet felé fizet a tartozás erejéig és csak a fennmaradó kifizetést teljesíti a lakásbiztosítás biztosítottjának.

Ki köti a biztosítást bérbe adott illetve bérelt ingatlan esetében?

Ha egy ingatlanban nem a tulajdonos, hanem bérlő lakik, az, hogy ki köt biztosítást, a felek közötti megegyezés kérdése. A legmegfelelőbb megoldás, ha a tulajdonos az ingatlanra, a bérlő pedig az ingóságokra köt lakásbiztosítási szerződést.

Mi a teendő káreset bekövetkezése esetén?

Káreset bekövetkezését követően a lehető leghamarabb értesíteni kell a biztosítót, és időpontot kell egyeztetni kárfelmérés céljából. Fontos, hogy a megrongálódott vagyontárgyak helyreállítását csak a kárfelmérést követően szabad megkezdeni.